Szinterezés (porfestés): Jelentése, folyamata házilag

A technológia fejlődésével egyre több új felületbevonó módszer terjed el.

Ezeknek nagy előnye, hogy jóval könnyebb, gazdaságosabb vagy éppen környezetkímélőbb módon teljesítik a céljukat.

Míg korábban ezen célból az oldószeres festést alkalmazták a szakemberek, addig ma már a porfestés sokkal modernebb és jobb megoldásnak számít.

De pontosan mit is jelent a szinterezés, mi a porszórás legnagyobb előnye és hátránya, és hogyan történik a szinterezés házilag?

Mi az a szinterezés? A szinterezés jelentése és szinonimái

A szinterezésnek rengeteg elnevezése van:

  • Szinterelés
  • Porfestés
  • Porszórás
  • Porfestő módszer
  • Elektrosztatikus festés

Ez mind ugyanannak a módszernek a szinonimája, hiszen a szinterezés jelentése nem más, mint a speciális felületi bevonatot eredményező eljárás, amely során a festékpornak töltést adnak, így a fém egyszerűen magához vonzza, hiszen leteszteljük.

A módszer elektrosztatikusan működik, így könnyen szabályozható a rétegvastagság.

Elsőre bonyolultnak tűnhet, ám ahogy később láthatjuk, egyáltalán nem az.

Előtte azonban érdemes megnézni, hogy melyek a szinterezés legnagyobb előnyei és hátrányai más felületbevonó módszerekkel szemben.

A porszórás előnyei és hátrányai

A porfestés egyik legfontosabb előnye, hogy sokkal környezetbarátabb megoldás, mint az oldószeres eljárás, ugyanis itt egyáltalán nem kerül sor semmiféle oldószer felhasználására.

Emellett – bár a por műanyagból, pontosabban polieszterből, epoxi-polieszterből, poliuretánból áll – nem vész kárba a felesleg, hiszen egy elszívó berendezéssel le tudják választani azt a réteget, amely nem tapadt fel a fémfelületre.

A munkát a szinterező por végzi

A porfestő módszer működése ugyanis abban rejlik, hogy a poranyaghoz adalékokat adnak, ami miatt statikusan feltölthetővé válik – ezért is nevezik elektrosztatikus festésnek.

Ezáltal töltés különbség alakul ki, ami miatt megtörténik a tapadás a műanyag por és a fémanyag között.

Emiatt az elkészült anyag jóval tartósabb és minőségibb bevonatot kap, ezért az új technológia ma már sokkal népszerűbb, mint a régi, hagyományosabb eljárások – az UV-sugárzásnak és az időjárásnak is remekül ellenáll.

Érdekesség, hogy az utóbbi időben már nem csak fémekhez használható, de akár üveg, fa, MDF vagy műanyag felületeken is.

További előnye még, hogy nincs száradási ideje, ezáltal rendkívül gyorsan bevonhatóak vele a különböző anyagok és felületek.

Hátrányként azonban fontos kiemelni, hogy maga a bevonás gyors, de előkészítést igényel.

Porfesték fémre

Emellett – bár már nem csak fémen használható – még így is korlátozott azoknak az anyagoknak a listája, amelyeken használható.

Ráadásul mivel kemencében készül, a kemence mérete és tulajdonságai erőteljesen befolyásolják, hogy mekkora termékeket lehet lefesteni.

A porfestés és szinterezés felhasználási területei

A porfestés számtalan iparában használatos eljárás, nézzünk ezek közül néhány példát.

Autóipar

Az autóiparon belül porfestést alkalmaznak a kerekeken, a lökhárítók agysapkáin, az ajtókilincseken a szűrőkön és még számos egyéb motoralkatrészen is. De gyakori az alufelni, felni szinterezés is. De az autókon kívül a kerékpárok szinterezése is előfordulhat.

Építészet

A nyílászárók (ablakok, ajtók) és moduláris bútorok kereteinek festése is ezzel a módszerrel történik. Emellett autóút- és autópálya építési munkálatok esetén is a villanyoszlopok, korlátok és táblák bevonására is porfestést használnak.

Használati cikkek, eszközök

A kerékpár, golfüt, babakocsi, fűnyíró és még sok más egyéb mindennapi eszköz porszórt bevonattal rendelkezik. Bármerre fordulunk, nagy valószínűséggel gyorsan találunk olyan tárgyat a közelünkben, amely ezen az eljáráson (is) keresztülment.

Porfestés, szinterezés házilag

porfestés házilag

A porfestés előtt álló anyagot minden esetben le kell tisztítani, illetve zsírtalanítani.

Ez azért fontos, mert csak és kizárólag így biztosítható a tapadóképesség – máskülönben az anyag leveti a festékport magáról, illetve még mielőtt ez megtörténhetne, a ciklon fogja leválasztani, amit aztán az elszívó berendezéssel végül elszívnak.

A tisztítás után fel lehet hordani a festékanyagot egy elektrosztatikus szórópisztollyal, amelynek körülbelül 10-100 kV a feszültsége.

Ekkor a műanyag nagy része megtapad a festendő anyag felületén, amit aztán egy kemencébe kell helyezni és 160-200 °C között rá kell olvasztani.

Érdemes nagyon figyelni a folyamat során, hiszen csak olyan anyagot szabad a kemencébe tolni, amely kibírja ezt a hőmérsékletet, illetve a tagolt felületeknél nagy esély van arra, hogy a festékpor nem tapad fel – ezt az elszívó berendezéssel kell elszívni.

Szinterezés ár

Amennyiben a szinterelést mégsem házilag, hanem profi szakemberekkel szeretné megoldani, keresse bátran cégünket.