CMYK és RGB színtér: Hasonlóságok, különbségek (egyszerűen)

Az offline és az internetes grafikai elemek között jelentős különbség van.

Ez igaz mind a szemmel látható kinézetre, mind pedig a mögöttes technológiára is, mint például a szerkesztési mód vagy a színtér.

A grafikák szerkesztési módjait a mai fejlett szoftverek már remekül aknázzák ki, ráadásul a különböző formátumok közti konvertálás is megfelelő.

Így a színtér az, aminek nagyobb figyelmet érdemes szentelni, hiszen a legszembeötlőbb különbség a színárnyalatokban rejlik.

De mi az a színtér, minek a rövidítése az RGB vagy a CMYK, és mi a különbség köztük?

A színek és a színtér

Az emberi szem az egyik legbonyolultabb vizuális feldolgozórendszer, amelynek színlátását egyetlen nyomtatási eszköz sem képes visszaadni.

Éppen ezért az eszközök nem a létező teljes színskálán, hanem egy előre meghatározott tartományban működnek – ezeket nevezzük színtérnek.

A színtér tehát tulajdonképpen egy virtuális koordináta-rendszer, amely a különböző színek ábrázolására használható.

Nem csak egy, hanem több színtér is létezik, például:

  • RGB
  • CMYK
  • HSL, HSV

A színterek közötti különbség abban mutatkozik meg, hogy mennyire széles spektrumú vöröset, kéket, vagy más színt képesek előállítani.

Ebből következik, hogy a színtérben meghatározhatjuk a különböző alapszínek arányát, illetve a pozíciójukat meghatározó koordinátákat (például az RGB-ben a koordinátákkal határozhatjuk meg a 3 alapszín, a vörös, zöld és kék arányát – a “0, 128, 255” koordináták esetében a 0 szám a nulla vöröset jelenti, a 128 a maximális érték felét jelentő zöld, míg a 255 a maximális értékű kéket jelenti). 

Az offline nyomdászatban és az online, virtuális térben használt színterek a CMYK és az RGB.

CMYK

A CMYK a nyomdászatokban, a nyomdai grafikákhoz általánosan használt színtér.

A grafikai elem a szorosan egymás mellett lévő festékpöttyökről visszaverődő fény színeiből áll össze.

A látható szín a világoskék (angolul cyan), magenta (angolul is magenta), sárga (yellow), és a kulcsszín, tehát a fekete (a kulcsszín angolul key) kombinációjából áll össze.

A CMYK tulajdonképpen a virtuális felületeken használt RGB részhalmaza, ezért jól leképezhető a netes felület színeire – fordítva ez már nem mondható el.

RGB

A virtuális, így az internetes tér szín megjelenését az RGB színkeverés szolgáltatja. 

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a különböző kijelzőkön (pl.: telefon kijelző, monitor, stb.) látható képeket és grafikai elemek színét három, szorosan egymás mellé helyezett lámpa együttes fénye adja.

A három lámpa adja ki a három alapszínt, a pirosat (angolul red), a zöldet (angolul zöld), és a kéket (angolul blue). Az angol színek kezdőbetűi adja az RGB elnevezést.

Az RGB jelentése tehát a három alapszín, és azok különböző arányából kikeverhető összes többi szín.

A koordinátákon a 255 felel meg a maximális intenzitásnak, míg a 0 felel meg a zérónak.

A 255, 0, 0 például a maximális intenzitású vöröset jelenti, míg a zöld és a kék nulla. Ez esetben a kapott szín a vörös lesz.

A 100, 100, 100 azonban már szürke színt fog eredményezni, mert a három alapszín 100-as intenzitású keveredése bizony szürke.

A CMYK és az RGB különbségei

Aki nyomtatott már valaha, az biztosan találkozott azzal a problémával, hogy a nyomtatott lapon más végeredmény lesz látható, mint amit a számítógépen beállítottunk – még ha csak minimális is az eltérés.

A nyomdai vagy grafikai világban dolgozók jól tudják, hogy a legnagyobb eltérést a narancssárga és a barna szín létrehozása okozza.

Ez azért van, mert a virtuális és offline színtereket nem lehet 100%-ig átkonvertálni a másikká.

Teljesen mások az összetevő színek mind a CMYK, mind pedig az RGB esetében, hiszen míg a CMYK a világoskék, magenta, sárga és fekete színekből áll össze, addig az RGB a piros, zöld és kék színekből.

Emellett a szín keletkezése is más a két színtér esetében, hiszen míg a CMYK egy úgynevezett szubtraktív, vagyis kivonó modellel történik, addig az RGB összegző színkeveréssel dolgozik.

A harmadik nagy különbség a megjelenés módjában keresendő, hiszen míg a CMYK a festékfoltok fedéséből visszaverődő fény színéből keletkezik, addig az RGB a kibocsátott fények összeadódásából.

De ha ennyire különböznek egymástól, akkor hogyan hangolhatóak össze egy virtuális felületen megtervezett, de offline kinyomtatott grafikai munka esetében?

A megoldás a gondos színbeállításokban, a próbanyomtatásokban, és az egyes nyomtatások közötti finomhangolásban rejlik.

Összefoglalás

A színtér egy virtuális koordináta-rendszert jelent, amely a különböző színek ábrázolására használható.

Érdemes megkülönböztetni a virtuális felületeken, illetve az offline nyomtatásban használt színtereket, mert teljesen mások az összetevő színek, a szín keletkezése, illetve a megjelenés módja is.

A két legismertebb színtér az RGB (virtuális grafikák színtere), és a CMYK (nyomtatás színtere).

Sajnos a virtuális felületeken megtervezett grafikák – az előbb felsorolt indokok miatt – nagyban különböznek a kész, kinyomtatott grafikáktól, amire a megoldást a gondos színbeállítások, a próbanyomtatás és a finomhangolás jelenti.

Amennyiben szakértő segítséget keres reklámjainak megtervezéséhez és kivitelezéséhez, keresse bátran cégünket!